Gyermeked minden előjel nélkül megbetegedett? Sokszor panaszkodik gyomorfájásra? Sokat eszik és sokszor éhes? Lehet a jelek szerint gyermeked stresszel küzd?

A fent leírt panaszok nem ritkák a felnőttek esetében sem, de ők hamar megtalálják az okát a hirtelen bekövetkező bajoknak. Talán a tapasztalat, a körülmények ismerete, ami sejteti, hogy a stressz, minden baj forrása.

Gyerekeknél azonban sem a tünetek, sem a stresszforrások nem egyértelműek, mert a kicsik nem tudják mi bántja őket, mi az oka problémájuknak és ezért nem is tudnak beszélni róla. Sajnos sokszor az is előfordulhat, hogy nem mernek beszélni arról, ami bántja őket.

A felnőttek felelőssége, hogy figyeljenek a gyermekükre, beszélgessenek velük és próbálják minél hamarabb kiiktatni a stresszhelyzeteket.

Milyen tünetekkel járhat a stressz a gyerekeknél?

Óvod, félted gyermeked és még is többször beteg a kelleténél.
Ilyen esetben valószínű, hogy a betegség hátterében nemcsak fizikai, hanem lelki elváltozások is állhatnak, ami a stresszre vezethető vissza.

Szobatiszta gyermeked egyszer csak bepisil újból. Ez is lehet egy stresszhelyzet miatt.

A kicsi gyomorfájásra panaszkodik, hány és megy a hasa. A stresszre így is reagálhat emésztőrendszere.

Hirtelen hízásnak indul az eddig kiegyensúlyozottan étkező gyerkőcöd.
Gondolom ismerős ez a felnőtteknél is előforduló probléma, hogy egy stresszes állapotban nyugtató, ha esznek és akkor, abban a helyzetben, ezt nem tudják megfelelően kontrollálni. Így lehetnek ezzel a gyerekek is.

– A gyermek magatartása hirtelen megváltozik, visszabeszél, nem mond igazat, titkolódzik.

Így szabadítsd meg gyermekedet a stresszforrásoktól!

Napirend kialakítása.
Beszéljetek meg a gyerkőccel közösen, egy mindannyitoknak megfelelő napirendet, amit utána betartotok. Fontos a gyerek életében a biztonság, az időben beosztott, tervezett feladatok.
A szülői feladat is stresszmentesen megoldható, ha egy konkrét terv mellett történik minden a család életében. A gyerek példaképe a szülő és ha azt látja, hogy minden feladatnak (pl. ébresztő, reggeli, iskolába indulás, tanulás, szabadidő, vacsora, lefekvés) meg van a helye és ideje, nagyobb biztonságban fogja magát érezni. Persze lehetnek olyan helyzetek, amikor nem kell mereven ragaszkodni a napirendhez.

Több alvás, ami ne legyen felületes!
Egy iskoláskorúnak legalább kilenc órát kellene aludnia, egy óvodáskorúnak kb. tíz órát. A legjobb, ha mélyen, felriadásoktól mentesen alszanak a gyerekek. A kevés vagy nem megfelelő minőségű alvás nemcsak a gyerek fizikai és lelki teljesítményét veti vissza, hanem egyfajta stresszt is jelent számára. A fentebb említett napirendben meghatározott időpontban, érdemes a kicsit ágyba tenni. Egy tudatos szülő gondoskodik arról, hogy gyermeke napja, és estéje is, lefekvésig, nyugodt, boldog hangulatban teljen el.

– A “munka”- tanulás és a szabadidő egyensúlyba legyen.
Sokszor túlzottak az elvárások a gyerekektől. Az ilyen elvárások, a szabadidő rovására kialakított programok (szakkör, nyelvtanulás, versenysport, plusz órák) miatt, komoly stresszhelyzetek alakulnak ki. A gyermek és a család számára is könnyebb, és stresszmentesebb, ha csak a nagyon fontos, extra, lelkesedéssel végzett feladatot tervezik be a napi programba.

– Hagyd a gyermekednek, hogy megélje a pillanatot.stresszforras_nyugodt pillanatok
Ezt úgy értem, hogy a gyerekeknek is szükségük van egy kis magányra. Kell olyan idő, amit magára fordít, esetleg lustálkodik, vagy csak “néz ki a fejéből”. A felnőttek ez hívhatják úgy is, hogy meditálnak, és akkor, csak a pillanatnak élnek, ami felfrissít és egyben pihentet is.

– Tervezzetek közös kirándulást, aktív mozgást, sportolást
A mai gyerekek egyre nehezebben fogják föl, hogy is működnek manapság a hétköznapi használati tárgyak. Hamarabb megtanulják a számítógép és a TV előtt ülve, hogy passzívan nézik, nem szólnak bele és mégis magától mindent megold a technika. A szülő feladata, hogy kimozdítsa a gyereket ebből a mozdulatlan tevékenységből és olyan feladatot adjon, ami hozzájárul testi, fizikai, fejlődésükhöz is. Erre szolgál a közösen tervezett aktív tevékenység, közös futás, kerékpározás, és a gyerek motiválása egy sportág felé.

Tartsd fent a családi békét!
A gyereknek nagyon jól működik a “radarja”, ami azt jelzi, hogy valami feszültség van a családban. Nem szól semmit, csendben marad, de érzi, hogy nincs minden rendben. Lassan magába zárkózik, mert ő nem tudja megoldani a kialakult stresszhelyzetet. A felnőtt feladata, hogy feloldja a feszültségeket, és mindenki megkapja a megérdemelt odafigyelést. A szülök közötti problémákat, nem a gyerek előtt kell tisztázni!

Beszélgessél minél többet gyermekeddel!
A gyermekes szülőknek, úgy kell beosztani az idejüket, hogy legyen idejük a gyerekekkel minél többet beszélgetni. Hallgassa meg mi történt a csemetéjével a nap folyamán, milyen öröm és milyen bánat érte. Milyen segítséget vár el és milyen terveket szeretne megosztani. Az érzékenyebb témáknál nem szabad kritizálni, mert utána zárkózott lesz és nem osztja meg a továbbiakban problémáit.

Iktassatok be valamilyen kreatív tevékenységet a szabadidős tevékenységetekbe!stresszforras_enekles
A stresszoldásra nemcsak a felnőtteknek hasznos a zene hallgatás, de a gyerekeket is megnyugtatja. Egy szülő örömet szerezhet gyermekének, ha megveszi a kedvenc meséje DVD-jét és együtt énekelik, mondják a szöveget, a mese szereplőivel. De hasonló élményt jelenthet közösen rajzolni, festeni.

A gyermekek jövője, a felnőttek kezében van. A stressz is jobban befolyásolja a felnőtté vált gyermek életét, ha gyermekkorában nem figyelsz oda kellően a stresszhelyzetekre.
Egy boldog, ideális környezetben felnövő, kiegyensúlyozott gyerek, felnőtt korában gyorsabban és sikeresebben tudja feldolgozni a munkahelyi és a magánéletbeli stresszt is.

Stresszmentes szép napot! 🙂stresszmentes