Ha fel akarsz érni te is a csúcsra, ha javítani szeretnéd stressztűrő képességed, akkor...

ezek a módszerek segítenek, hogy kimagasló legyen a stressztűrő képességed és elérd a kívánt sikert!

Egy amerikai magazin (Fortune), egyik felmérésében arra kereste a választ, hogy mi különbözteti meg a sikeres vezetőket azoktól, akik nem tudnak a csúcsra törni, akik megrekedtek az alsóbb szinteken. Az eredményből egyértelmű a válasz: az ok a "lelki állóképesség, vagyis stabilitás, nyomás alatt". Egy állásra jelentkezés esetén is, ha több hasonló tudású és képességű jelölt pályázik, a legfontosabb kérdés a kiválasztásnál, hogy "Melyikük viseli jobban a stresszt?" Következésképpen, a stressztűrő képesség a sikeres vezetők egyik legfontosabb vonása és a kiegyensúlyozott, boldog emberek képessége.

Bárki, aki sikeres szeretne lenni és fokozni akarja eredményességét, javitania kell a stressztűrő képességét is. Így lehetővé válhat számára, hogy egy problémát ne fenyegetésként, hanem kihívásként, vagy egy remek lehetőségként kezeljen.

Sokan vannak, akiknek a stressztűrő képesség egy veleszületett adottság, a többségnek viszont kemény munka megtanulni és szokássává tenni a stresszhelyzetek békés kezelését. Akik nem tudnak optimálisan alkalmazkodni a stresszhelyzetekhez, azoktól nem csak a siker elérése kerül a lehető legmesszebb, de rámehet az egészségük és a boldogságuk is.

utepitesManapság környezetünk tele van olyan negatív hatásokkal, amelyek stresszt eredményezhetnek. Ritka az olyan ember, aki teljesen immunis ezekre a káros stresszhatásokra, akik könnyen elviselik környezetükben a folyamatosan ártó zajt, a szemet szúró fényt, az elégtelen alvást és a nélkülözést.

Egyébként a stressz káros hatásai miatt kialakult betegségek megelőzésére pszichológusok felvetették, hogy a különböző szakmák választásánál figyelembe kellene venni a stressztolerancia szintet is. Ezzel csökkenteni lehetne a pszichoszomatikus megbetegedések számát.

Nyilvánvaló, hogy nem vagyunk egyformák, éppen ezért a stressztűrő képesség is minden embernél más. Az egyik ember könnyebben elviseli a stresszhelyzeteket, míg a másik ember belebetegszik az őt ért stressztől.

Vannak "heves vérmérsékletű" és akadnak, higgadt típusú emberek környezetünkben. Hippokratesz, aki a modern orvostudomány atyja volt, az embereket négy személyiségtípusba sorolta. Megfigyelte, hogy az embereknek a problémákra adott válaszuk nemcsak a helyzettől, hanem a vérmérsékletüktől is függ. Hippokratesz az embereket kolerikus, szangvinikus, flegmatikus és melankolikus személyiségtípusokba sorolta.

Pavlov szintén négy típust határozott meg több évnyi kutyakísérletei alapján. Megállapította, hogy a stresszre adott válaszaik szerint ez a négy típus, ami alapvetően megfelel Hippokratesz által megnevezett típusokkal, az "erős izgalmakkal" reagáló kolerikus típus, az "élénk" típus a szangvinikus, a "nyugodt, higgadt" típus a flegmatikus és a "gyenge gátolt" típus, a melankolikus. A kísérletek eredménye szerint a stresszhelyzetek alkalmával az erős izgalmakkal reagáló elvesztette önuralmát, megvadult. Az élénk típusok izgalomba jöttek, magatartásuk céltudatos maradt. A nyugodt, higgadt típusok passzívak maradtak, míg a gyenge gátolt típusok a félelemtől szinte megbénultak. Többnyire az emberek is ilyen bénultságot éreznek kudarcok esetén. Pavlov ezt úgy értékelte, hogy az alap vérmérséklet öröklött vonás, de ezeket a vonásokat a különféle környezeti hatások módosíthatják.

Az emberek többsége sokszor olyan magatartásmintákat ismétel, melyek még gyermekkorukban rögzültek. Akkor sikeresen alkalmazták, de a mostani helyzetükben már nem hatékony ez a viselkedés. Ezért minél egyértelműbben ismerjük fel a gyermeki vonásokat viselkedésünkben, annál gyorsabban tanulunk meg uralkodni érzelmeinken.

A személyiségtípusok viselkedését vizsgálva, a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a személyiségtípusok az örökletes vonások mellett képesek új viselkedésmintákat megtanulni, magatartásukat a környezethez alkalmazkodva megváltoztatni.

Ehhez azonban olyan önismeretre van szükség, amivel manapság nem sok ember rendelkezik.

5 módszer, amellyel mélyebb önismeretre tehetsz szert.

  1. Mérd fel képességeidet és korlátaidat.

Tedd szokásoddá, hogy listát készítesz, mik az erősségeid és a gyengeségeid. Ez azért is fontos, mert a stressz akkor tud problémákat okozni, ha nem vagy tisztában a korlátaiddal és mégis igyekszel fenntartani a hozzáértés látszatát. Sokszor a kisebbségi komplexust próbálják egyesek túlkompenzálni, ami hosszabb távon jelentős stresszforrássá válhat. Ezért fontos, hogy tudd magadról, hogy mennyi feszültséget bírsz elviselni? Hogy tudsz bánni az emberekkel? "Nagyob esélyünk van a sikerre, ha nem pocsékolunk időt és energiát az állandó szerepjátszásra." Ezért is jó, ha ismerjük korlátainkat, gyengeségeinket. Így elérjhetjük, hogy azt csináljuk amiben jók vagyunk!

2. Tisztázd céljaidat!

Kevés ember van, aki teljesen tisztába lenne azzal, hogy mire törekszik, mit szeretne elérni, mennyire fontos számára a munkája, vagy a munka mellett a családja. Ilyen esetben az ellentmondó célok jelentős stresszt tudnak okozni. Aki sikeres szeretne lenni, annak világos, egyértelmű célokat kell kitűznie. Tudnia kell, hogy mit akar elérni az életében? Milyen értékek mentén szeretne élni? Komoly önismeretet igényel mindenki részéről, hogy felmérje a jelenlegi helyzetét, azt, hogy most ki és mi szeretne lenni. A káros stressz annál kisebb rombolást fog végezni bennünk, minél kisebb lesz az eltérés a jelenlegi énünk és az elvárt énünk között. Tehát ahhoz, hogy békében éljünk önmagunkkal, fontos, hogy legyen konkrét életcélunk és értékrendünk.

3. Tudd, hogy hogyan reagálsz a stresszre!

Említettem már, hogy különbözőek vagyunk, ezért az sem egyforma, ahogy különböző stresszhelyzetekre reagálunk. Van, akit nagyon megvisel bármilyen váltás, konlfiktushelyzet, de van olyan ember, aki könnyebben túlteszi magát a stresszes eseményeken. Ha felismerjük, hogy mi váltja ki a stresszt nálunk, mitől rándul a gyomrunk görcsbe, miért kezd el a szívünk gyorsabban dobogni, tenyerünk izzadni, akkor megtanulhatjuk ezeknek a megelőzését és a kezelését is. Ezeknek a stresszforrásoknak a felismerése is már fél siker a stresszkezelésben.

4. Ismerd fel a stressz tüneteit!

Szervezetünknek minden stresszhelyzetben jelez. Sokszor a körülöttünk élők hamarabb észreveszik azokat a jeleket, amit a stressz produkál, mint a stressz elszenvedője. Mások észreveszik, hogy kevesebbet mosolygunk, ingerlékenyebbek vagyunk és mindent túlreagálunk. Az egyre nagyobb feszültség hatására először rosszabbul alszunk, sokszor fáj a fejünk és szervezetünk hol itt, hol ott a stressz hatására kezdi felmondani a szolgálatot. Minél hamarabb ismerjük fel ezeket a jeleket, annál hamarabb tudjuk kezünkbe venni a dolgokat és megelőzni a stressz által okozott problémákat.

5. Tudd meg, melyik stresszkezelő módszer a leghasznosabb számodra!

Freud a stresszreakcióként kilenc védekezőmechanizmust írt le. A legfontosabb ezek közül a kerülés, tagadás, elfojtás, visszahúzódás. Gyerekkorunkban elég gyakran használtuk őket védekezésként, amit felnőttkorunkban is ösztönösen használunk, majd némelyiket szokássá fejlesztünk. Azonban, ha túlzásba visszük ezek alkalmazását, akkor idővel szűklátókörűvé válhatunk. Ezért a legjobb megoldás, ha megtanuljuk a nekünk leghatékonyabb stresszkezelő technikákat. A stresszel csak azok képesek sikeresen megbírkózni, akik jártasságra tesznek szert a stressztűrő képesség módszereiben és rendelkeznek azzal a rugalmassággal, hogy ezeket időben és célszerűen alkalmazzák. Ennek a képességnek köszönhető, hogy a sikeres vezetők a válságok idején higgadtak és nyugodtak maradnak. Gyakorlással bárki megtanulhatja.

A következő tippekig...

 

Stresszmentes szép napokat! 🙂

HMJuditimg_0691

 

 

 

 

Forrás:Donald Norfolk Stresszkontroll

Fotó: pixabay.com